ogulini végezred (lat. Ogulinense Regimen Confiniarium), 1746-1872: a horvát károlyvárosi határőrvidék egyik közigazgatási területe. - É-on Szeverin vm., K-en a szluini végezred és az országhatár (az Oszmán Birod-hoz tartozott Boszniával), D-en az otocsáni végezred, Ny-on a Magyar Tengermellék és az Adriai-tenger határolta. - A →szluini végezreddel alkotta az ogulini brigádot. 1809-15: fr. megszállás alatt, 1815-22: az illír kirság része. A bécsi haditanács igazgatása alatt 1850-ig a zágrábi főparancsnoksághoz tartozott. - Ter-e 44,04 osztr. mérföld², 1828: Ogulin mezővárosra (391 házban 2295 r.k., 12 g.kel., 1 egyéb vall., össz. 2308 fő), 143 falujában és 34 pusztáján 48.716 lakossal. 1870: 12 (brinjei, drezniki, dubravei, jezeranei, kermpotei, modrusi, ogulini, ostasiai, plaski, premislje, rakovicai, thonini) századra, 1 sz. kir. városra (Zengg), és 249 településre osztva. Székhelye: Zengg. - Lélekszáma 1870: 83.284 + 3231 (Zengg) fő. - R.k. hívei a →zengg-modrusi püspökséghez tartoztak. Polgáriasításakor alakították ki az →ogulin-szluini kerületet. 88

Nagy 1829. II:168. - Helységnévtár 1873:76. - Edelényi 1928:701. (46. térkép)